Kopár István (ifj.)

Tengerészkapitány, vitorlásoktató, üzemmérnök, közgazdász. Édesapja dr. Kopár István szintén közgazdász, ő is az MVSZ örökös Tagja, édesanyja Csánky Katalin statisztikus.

1971-ben a Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett. Elvégezte a Testnevelési Főiskola edzői szakot, a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Hajózási főiskolai szakot és a Külkereskedelmi Főiskolát.

1971-től 1984-ig a Mahart Tengerhajózási Üzemigazgatóságnál matróz, rádiós, gazdasági tiszt. 1984–1998-ben a Mahart Balatoni Hajózási Leányvállalatnál, Balatonalmádiban állomásvezető.

1984 és 1998 között Mahart-Salammbo Yacht Club Kft., 1994-től Globe Discovery USA, Inc. Boca Raton (USA), 1996–1998-ban Globe Discovery Hungary Kft. Bp., tulajdonos– ügyvezető igazgatója.

1965-től vitorlásversenyző. Kormányosként versenyzett Kalóz, Finn dinghy, Star és Soling osztályokban.

1984-ben -az országban elsőként- alapított vitorlásoktató és kikötői szolgáltatásokat nyújtó vállalkozást a Balatonon.

1987-ben a BAHART, Kopár István diploma munkájában leírtak alapján indította meg szezon nyújtó Marina lánc építését.

1990-91-ben -első magyarként- kerülte meg a Földet, egyedül, egyetlen kikötéssel (Perth) az öt (5) legdélebb szárazföldi fok megkerülésével, a Salammbo nevű Balaton 31-es típusú hajóval, az adott hajóméretben és útvonalon világrekord sebességgel (125 tmf/nap).

1992-től a Magyar Hajóipari Egyesület és a Budapesti Boat Show egyik alapítója és alelnöke volt. Ebben az évben jelent meg első könyve, a „Kihívás” 10 000 példányban.

1992-ben – Amerika felfedezésének 500. évfordulóján –Kopár István és a Föld kerülő Salammbo a magyar kiállítás része volt a Hajózási Expónak Genovában és a Sevilla Világkiállításnak, ahol a sportdiplomáciai munkája eredményeként fogadta a Spanyol királyi pár is.

Ezt követően indult az America 500-on (Atlanti-óceáni átkelő verseny) ahol a Kolumbusz verseny egyetlen magyar indulójaként, Cittel Lajos versenyzőtársával kategóriájában a második helyen végzett (Abszolútban a 19. helyen 23 nemzet 146 hajója között).

1993-ban egyedül vitorlázta vissza a Salammbot Europába, a Miami-Horta 3000 tmf-es szakaszt rekordidő alatt (20 nap alatt, napi 150 tmf/nap) teljesítve.

1995 első felében –első magyarként- kerülte meg a hírhedt Agulhas fokot nyugati irányban, mialatt egyedül vitorlázott egy 37 lábas vitorlást Durbanból (Dél-Afrika) Savannába (Georgia, USA), 65 nap alatt, egyetlen kikötéssel (BVI).

1995-ben –első magyarként- indult az ARC ’95-ön (Atlanti-óceáni átkelő versenyen) és Sörös Jenő versenyzőtársával elnyerték a legjobban küzdő versenyzők díját –Kapry’s Trophy-, mert a rajtot 4 nap 4 órával lekésve is (szárazföldi technikai akadály) a mezőny első kétharmadába végeztek.

1996–1997-ben a Hong Kong Challenge földkerülő vitorlásversenyen a MOL- HUNGARIA 1100 nevű hajóval (Tripp 55’) -a magyar vitorlás történetében először és azóta egyedülállóan- magyar csapatot indított és elnyerte a Sir Edward Heath Kupát a leggyorsabb földkerülő hajó kapitányaként. 1977-ben a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát vehette át. 1994-ben az exkluzív Cruising Club of America „Blue Water Medal”-ra jelölte és a Slocum Society örökös tagjává választotta. 1997-ben Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült. 1998-ban Balatonalmádi város díszpolgárának választották.

1998-tól az USA-ban élt és a hajózás különböző területein dolgozott, a US Sailing szervezésében sok száz vitorlás oktatót képzett.

2012-2015 között az USA egyik legpatinásabb klubjának a Seawanhaka Yacht Club (LI, NY) – vitorlás életét irányította.

2014-ben jelent meg második könyve a „Kihívás I-II. A Szilas-pataktól a Connecticut-folyóig”, majd 2015-ben az első könyve angolul is,„Kihívás-Alone at the Ends of the Earth” címmel (az Amazonon keresztül a világ minden táján kapható).

2018-19-ben harmadszor vitorlázta körül a Földet. Másodszor egyedül hajózva, először partraszállás nélkül, 66 esztendős korában 263 nap, 1 óra és 30 perc alatt teljesítette a Golden Globe Race földkerülő szóló vitorlásversenyt. A Golden Globe Race a sporttörténet leghosszabb versenye, a szuper Marathón és a modern technika kizárásának köszönhetően a legnehezebb Földkerülő vitorlás verseny. A 18 elrajtolt hajó közül a negyedik helyen ért célba a franciaországi Sables d’Olonne kikötőjébe. Mivel az előtte befutókról bebizonyosodott, hogy külső segítséget kaptak a navigációhoz, őt kellett volna győztesnek kihirdetni.
Az International Association of Cape Horners (IACH) örökös tagjává választotta és ő az ötödik a világon, aki a Golden Globe Race-t teljesítette (beleértve az elsőt: Sir Robin Knox-Johnstont). Napjainkig bezárólag Földünkön csupán 10 vitorlázó kerülte meg a Földet egyedül, kikötés nélkül, hagyományos csillagaszati navigációval.